Az Egy csöppnyi Éden (Bits of Paradise) két kötetnek indult: mint F. Scott Fitzgerald kiadatlan elbeszéléseinek gyűjteménye és Zelda Fitzgerald kiadatlan műveinek a gyűjteménye. Tekintettel arra, hogy Fitzgeraldék szépirodalmi művei között bensőséges és komplex a viszony, úgy döntöttünk, hogy összekapcsoljuk a kettőt, hisz mindketten az élményanyag azonos tárházából merítettek; és bár az írói aktus folyamán ritka volt az együttműködés, a művek mégis csak tükröznek egy érzelmi együttműködést. Az érzés, mely szépirodalmi műveikbe került, közös érzés: közös életük generálta.
Ez a kötet magába foglalja Zelda Fitzgerald összes kiadott elbeszéléseit – egyik sem szerepelt külön kötetben – és F. Scott Fitzgerald folyóiratokban elásott elbeszéléseinek egy részét, mely megérdemli, hogy újra kezébe vegye az olvasó. F. Scott Fitzgerald mintegy százhatvannál is több kiadott elbeszéléséből (vannak határeset skiccek és paródiák) csak negyvenhatot publikált újra négy olyan kötetben, melyet ő állított össze személyesen; még ötvenet adtak ki posztumusz gyűjteményekben. A többiből itt és most még tizenegyet közlünk. A Gatsby utáni időszakban Fitzgerald több igencsak jó elbeszélést – talán épp a legjobbakat –¬ „kifelejtett" az új kiadásokból, mert úgy érezte, nem tálalhat az olvasó elé „újra melegített fogást," vagyis olyan leírást, mely szerepelt valamelyik eddig kiadott elbeszélésében és az egyik vagy másik regényében. 1925-től kezdve Fitzgeraldnak egy egész sor olyan elbeszélése van Az éj szelíd trónján (1934) című regényével összefüggésben, melyeket „kiselejtezett," mert áttett belőlük bizonyos részeket a regényeibe. Azok az olvasók, akik ismerik Az éj szelíd trónján-t, fel fognák fedezni hasonló részletet a Szerelem az éjszakában, az Úszók, vagy a Jacob létrája című elbeszélésekben. Ez utóbbi valóban sokat előrevetít a Dick Diver – Rosemary Hoyt témából.