A Matilda, avagy Mathilda, Mary Shelley második regénye, mely 1819 augusztusa és 1820 februárja közt született. Témája szokványtéma a romantikus irodalomban: vérfertőzés, melynek elkerülhetetlen következménye az öngyilkosság. Mary akkori bánata elől menekülve kezdte el írni a regényt: 1818 szeptemberében Velencében meghalt egy éves kislánya, Clara, s ezt követően 1819 júniusában, Rómában, három éves fiacskája, William is. E két veszteség mély depresszióba taszította, mely érzelmileg határozottan eltávolította férjétől, és „a sápadt kétségbeesés kandallójában" hagyta égni.A történet arról szól, hogy Matilda, halálos ágyán, elmeséli meg nem nevezett atyja vallomását az iránta érzett vérfertőző szerelméről, melyet az atya öngyilkossága követ (vízbe öli magát); majd elmondja, hogy Woodville, a tehetséges ifjú költő iránt érzett szerelme sem volt elég ahhoz, hogy ne meneküljön a gyilkos magányba, amely végül az ő, Matilda, halálának is okozója lesz.