1605-ben jelent meg először Miguel de Cervantes Don Quijote című műve, a lovagregények szatírája, amely azóta is az egyetemes irodalom egyik legnagyobb hatású alkotása. Az I. rész főhőse Alonso Quixano, a vidéki nemes, aki annyira elragadtatva olvassa a lovagok és nemes küldetések történeteit, hogy maga is Don Quijoténak, a „Bús képű lovagnak" nevezi magát. Hű, bár kétkedő fegyverhordozójával, Sancho Panzával La Mancha vidékén indul kalandokat keresni - szélmalmokkal vív harcot, amelyeket óriásoknak hisz, rabokat szabadít ki, akik hálátlanul sértésekkel fizetnek, s pásztorok, fogadósok és szerelmesek történeteibe bonyolódik bele.

Az ötvenkét fejezet során Cervantes a komédiát, a pátoszt és a társadalomkritikát elegyíti, élénk képet festve az eszmény és a valóság közötti ellentétről. Ez a modernizált kiadás az I. rész humorát, emberségét és rétegzett történetmesélését őrzi meg, amely több mint négyszáz éve inspirálja az olvasókat - egyszerre szórakoztató komikus történet és mély elmélkedés álmokról, tévedésekről és az emberi lélekről.