Az Emberszelídítés című kötet egy évtizednyi "éles bevetés" esszenciája, amely során a szerző tanácsadó szociálpedagógusként, deviánsnak minősített, magatartás- és beilleszkedési zavarokkal küzdő kamaszokkal dolgozott egy "utolsó esélynek" nevezett iskolában. Közérthető esszéjét számos "igaz események alapján" megírt novellával illusztrálja. Hétköznapi hősei igazi csiszolatlan gyémántok, akiket a világ rendre stigmatizált. A szerző nem ígér készre csomagolt recepteket, sokkal inkább a mindenkori olvasók – legyen bár segítő szakember, érintett szülő vagy "csupán" az emberi lélek iránt érdeklődő - szemléletét, szívét kívánja formálni, hogy valóságos partneri kommunikációt és szeretetkapcsolatot alakíthassanak ki a "vadóc emberpalántákkal", sőt bármely sebzett, gyanakvó embertársaikkal is.