Az elveszett szülöhazánk címü könyv írója most a szép és a kevésbé szép emlékek fölelevenítését tárja az olvasók szemei elé. Idöbeli találkozásnak is mondható. Mely arra készteti a könyvben szereplö négytagú társaságot, hogy 26 év után a még zaklató, megpróbáltatásos idöket a szép gyermekkori és a fiatalkori emlékeikkel váltsák le. Hiszen azóta, Románia is belépett az Európai Unióba. És persze reménykedni szeretnének, hogy a fejekben is „lebontatnak" a határok és a falak. Amelyet – azokban a más nemzetek ellen uszító és utálatot keltö idökben – az akkori vezetök az etnikai tisztogatásaik miatt szavaztak így meg. 1983-ban, az észak-erdélyi vidékekröl kivándorolt két házaspár, most külön ezért találkozott újra, hogy mindezeket fölelevenítve, lazíthassanak azokon a fájón-szorító pántokon, ami azóta is – mint lelki békétlenség – a szívüket szorítja.